2. fejezet

2. Fejezet

Remélem ezt a rész többen olvassák el mint az előzőket...:(

Jó olvasást és kérnék komikat...:)

Puszi

Flora

Központban a szomorúság

/Jasper szemszöge/

"4 hónapja költöztünk el Forksból. 4 hónapja szomorúság honol a családban de főleg Edben. Ráadásul Alice nagyon haragszik Edwardra amiért otthagyta Bellát. Még elköszönni se engedte tőle szerelmem. Ezek összeadódnak aminek eredménye, hogy szegény feleségemet mindig otthon hagyom és elmegyek egy nagyobb vadászatra. Edward - amióta eljöttünk a városból - csak a szobájában ül és azon rágódik, hogy vajon Bella most épp mit csinál és, hogy vajon gondol e még rá (ránk). Alicenek megtiltotta, hogy figyelje Bella jövőjét és ő is felhagyott a gondolatovasással. Ha akkor meg tudom tartani az önuralmam, ma boldogan élnénk Bella, Edward és az egész család boldog lenne. Ez mind az én hibám. Ha akkor kicsit jobban koncentrálok akkor most minden a normális lenne. Emm még mindig elsütné a megannyi perverz poénját és mindenre és mindenkire csípős megjegyzést tenne. Szerelmem nevetne és folyamatosan szegény Bellst nyúzná az újabb és újabb vásárló körutakkal, na és Ed se lenne ilyen bús. 100 éve nem éreztem ennyi szerelmet és féltést áradni senkiből a közelemben, mint Edwardból ha Belláról volt szó. De sajnos azt is éreztem, hogy legjobban saját magától félti." - elmélkedtem. Lassítottam a tempón, majd megálltam. " Hogy én mekkora egy idióta vagyok " ordítottam fel és dühöm csillapítása képp egy hatalmasat rácsaptam a kezem alatt levő sziklára ami ettől ketté repedt. " Na jó most már ideje hazamenni." - gondoltam. Már lassan egy hete eljöttem.

Néhány órával később...

- JASPER!!! - kicsim úgy ugrott a nyakamba mintha hetek óta nem látott volna. De sajnos tényleg nem látott csak egy hete.

- Én is örülök neked. Nagyon hiányoztál. -mondtam majd megcsókoltam - Mi történt amíg távol voltam?

- Semmi. Ed még mindig a szob... - nem folytatta. Szeme elködösült, távolba révő lett... Látomása volt.

- Alice! Mit látsz? - kérdeztem higgadtan. Már tapasztalt vagyok feleségem "kikérdezésében".

- Bellát látom. Beül Angela mellé a kocsiba. Elmennek Port Angelesbe mozizni. - mindtha alig hallhatóan

- És aztán? - kérdeztem

- Megvacsoráznak egy közeli étteremben és aztán... - nem folytatta hanem a szája elé kapta a kezét.

- Aztán hazafelé balesetük lesz és aztán... semmi! Sötétség!! - mondta meggyötört hangon. Éreztem rajta, hogy nagyon szomorú és, hogy nemsokára könnyek nélkül fog sírni, de ez érthető hisz Bella volt a legjobb (és az egyetlen) barátnője. És amióta eljöttünk folyton érződik rajta a hiánya. Persze elkezdtem nyugtatni, de ekkor belémhasított Edward hatalmas fájdalma.

- NEEEM!!! - ordította fájdalmasan bátyám. Hallottam(tuk) ahogy összetört valamit...

- Edward Cullen!! Ne merészeld... - ordította szerelmem. Látta, hogy Edward készül valami hatalmas őrültségre.

/ Edward szemszöge/

Hónapok óta csak a szobámban gubbasztok. Az idő számomra megszünt létezni, amióta elhagytuk Forksot. Nem csinálok semmit. Nem vadászok, nem beszélek senkivel, de még a gondolatolvasással is felhagytam...

Egyszer csak Alice látomása furakodott az agyamba és nem tudtam nem odafigyelni rá: " Bella volt benne. Nagyon letört volt. Beszállt egy autóba Angela mellé. Elindultak Port angelesbe. Megnéztek egy filmet majd beültek egy étterembe vacsorázni. Ezek után elindultak vissza Forksba. A következő képen két kocsi rohan egymásba, majd... semmi.

- NEEEM!! - ordítottam és összetörtem az ágyat amin az előbb még én feküdtem. " Nem lehet, hogy egy ilyen jó lélek mint szerelmem meghaljon. De ha tényleg meghalt én is utána megyek." - kavarogtak a fejemben a gondolatok, de végül a Volturi mellett döntöttem. "Ők biztos, hogy megölnek, vagy ha nem csinálok valami olyat, hogy megtegyék."

- Edward Cullen!! - hallottam meg hugom hangját - ne merészeld... - ez gyors volt... Hamar "átment az infó"... - Ha el akarsz menni a Volturihoz akkor előbb rajtunk kell átjutnod. És úgy sem fogsz tudni minket legyőzni, hisz hatan vagyunk ellened. - folytatta Alice már a szobámban ahova addigra a többiek is felértek.

- Edward!! Ezt nem teheted meg... - mondta Rose kissé idegesen.

- Már mért ne tehetném meg... Bella meghalt... így már nincs értelme "élnem", főleg nem egy olyan világban ahol nincs Ő.

- Akkor mért hagytad el ha ennyire szereted... Edward, láttam milyen állapotban van... Teljesen összetört és nem beszél senkivel. Ez az utazás is csak azért volt, hogy Charlie azt higgye, hogy nincs semmi baja, de valójában csak azért csinálta, hogy ne kelljen elmennie Forksból mert végig reménykedett abban, hogy te visszamész hozzá...!! - ordította Alice.

- De ti ezt nem érthetitek... Nektek egyikőtöknek sem olyan törékeny a párja mint nekem... Nem kell úgy vigyázni rá mint nekem kellett... Jobb volt így neki hisz csak a bajt hoztam rá... - ordítottam - Jasper!! Ne próbálj nyugtatni...

- Bocsesz... - mondta közönyösen Jas.

" Ed!! Szerinted mennyi az esélye, hogy akár a házból is kijutsz? Mert szentem semmi. Egyikünk se fogja hagyni, hogy elmenj a Volturihoz megöletni magad..." - szugerálta felém Emm

" És szerinted Bella ezt akarná? Hogy teljesen fölöslegesen megölesd magad" - kérdezte gondolatban Rosalie.

- Rose, Emmett kérlek fejezzétek be... - mondtam már valamivel nyugodtabban...

- Bocsika -mondák egyszerre...

- Alice! Próbáld meg Bella jövőjét "megnézni"... - mondtam hugomnak

- Már próbáltam, de semmi... - válaszolta sírós hangon hugom...

- Próbáld meg Charlie jövőjét megnézni... - mondta nyugodt hangon Carlisle "hogy tud még ilyenkor is ilyen nyugodt lenni" - elmélkedtem.

- Oké... megpróbálom... - mondta Alice. Én is feszülten figyeltem a gondolatait. Egy elég éles jövőkép tűnt fel: " Charlie plakátokat ragasztott ki Angela és Bella képével. Alá pedig ez volt írva: ELTŰNTEK!!! Aki látta őket kérjük jelentkezzen a rendőrségen."

/ Charlie szemszöge/

5 napja tűntek el a lányok. Angela szüleivel folyamatosan, naponta többször beszélek... Renee és Phill is itt vannak. Mindannyian abban reménykedünk, hogy épségben előkerülnek a lányok... De sajnos erre egyre kevesebb az esély... Erről is az a Cullen gyerek tehet... Ha nem csavarja az ujja köré Bellst, akkor nem tört volna össze ennyire mikor elment. És nem próbálta volna nekem ezzel az utazással azt hazudni, hogy jól van. Ha a kezem közé kerül, esküszöm, hogy kitekerem a nyakát...

Remélem tetszett... sok komit kérek...

1. fejezet 2. rész

1.fejezet 2. rész

Kicsit szomorú vagyok h nem kaptam komikat… remélem, hogy ehhez a részhez több komit kapok mint most…
Jó olvasást Puszi
Flora

Baleset 2. rész

- Vel… nem fejezte be, hanem egy hatalmasat sikoltott…

A következő pillanatban már csak azt éreztem, hogy sajog a lábam, és valami meleg folyik végig az arcomon. Aztán, hogy valaki felvesz és elvisz onnan. Egyszer csak megállt. Csak ekkor éreztem meg, hogy a kezek, amik tartottak jég hidegek. „Vámpírok!!” – ez volt az utolsó ép gondolatom, mielőtt megéreztem volna a fogakat a nyakamon. De hamar el is engedtek. Én pedig csak a méregre figyeltem. Éreztem, ahogy minden egyes szívdobbanással egyre jobban szétterjed a testemben. Nem sikoltottam, nem rángatóztam, nem láttam értelmét. Egy idő után már a légvétel is nehezemre esett… így ezt is abbahagytam. Egyszer csak egy pillanatra minden fájdalom abbamaradt, majd újult erővel mindenemre rátört és égetett, majd a szívemet is megtámadta, amely néhány perc után egy nagydobbanással megállt. Miután elmúlt az égő érzés, kinyitottam a szemem és hat arany szempár nézett rám kérdőn.
- Szervusz! – köszönt egy kedves arcú lány.
- Hello! – köszöntem én is csodálkozva – Mi történt velem?
- Vámpírrá változtattunk. Emlékszel valamire a múltadból?
- Nem! Csak valamire, hogy itt valamikor éltek vámpírok, de konkrétam az arcukra nem.
- Jó. A neved Bella és 18 éves vagy. Többet nem tudtunk kideríteni rólad.
- Kérdezhetek valamit?
- Persze. – válaszolták kórusban.
- Mért néztetek rám olyan furcsán mikor „felébredtem”?
- Azért, mert csak két napja haraptunk meg, és nem skarlátvörös vagy fekete szemed van hanem arany színű. De ez általában az újszülötteknél körülbelül egy év után lesz olyan.
- Értem.
- Most pedig bemutatkozunk. Én Sophie vagyok – mutatkozott be az e kedves arcú lány – Ő itt Tom, Thony, Dav, Poppy és Paul.
- Sziasztok!
- Nincs kedved eljönni velem vadászni? Biztos nagyon kapar a torkod. – kérdezte Tom és cinkosan rám mosolygott…
- De szívesen… - azzal kiugrottunk az ablakon és elkezdtünk futni. Nem futottunk sokáig, mivel hamar megéreztük egy oroszlán illatát. Gyorsabb tempóra kapcsoltam és mire Tom utolért már a fogamat mélyesztettem bele a vergődő állatba.
- Ügyes! – dícsért meg. Még egy-két farkast elkaptam, majd elindultunk vissza a háza.

Másnap...

- Halljátok! A másik lány is mocorog. – szólt Sophie.
- Szia!
- Hello! Oh istenem Bella… Jól vagy? – kérdezte és a nyakamba ugrott. Nem tudom a nevét de így is bízzam benne és szó nélkül visszaöleltem.
- Igen. Semmi bajom. Hogy érzed magad? – válaszoltam.
- Kicsit kapar a torkom, de amúgy jól. Mi történt velem? – Nagy levegőt vettem majd én válaszoltam.
- Vámpírrá változtattak minket. Emlékszel valamire a múltadból? – kérdeztem. Meglepetésemre nyugodtan válaszolt.
- Csak rád, saját magamra és arra, hogy karamboloztunk.
- Az jó! Na most akkor bemutatkozunk neked is. Én Sophie vagyok. Ők itt Dav, Tom Thony, Paul és Poppy.
- Sziasztok.
- Kérdezhetek valamit? – nézett ránk Tom.
- Ne kímélj.
- A mi családunkkal maradtok?
- Én a magam részéről igen, te Ang?
- Persze.
- Én is kérdezhetek valamit?
- Persze.
- Ti csak állatvéren éltek, vagy embereket is öltök?
- Nem. Csak állatokat ölünk. Úgynevezett vagatáriánusok vagyunk.
- Oh értem… szerintem az nekem is jó lesz…

1. Fejezet 1. rész

1. Fejezet 1- rész

A Baleset

Sziasztok... remélem tetszeni fog a történet, a helyesírási hibákért bocsika, újra kellett telepíteni a gépem és még nincs rajta Word...

Jó olvasást és kérnék komikat

Puszi Flora

A Baleset 1. rész

Már körübelül négy hónapja, hogy a Cullen család elment és engem pedig itthagytak. Teljesen összetörtem és magamba fordultam... A külvilágnak próbálom azt mutatni, hogy jól vagyok, de ez nem igaz.

Nagy nehezen ma is felkeltem. Kivettem a szekrényből az első kezembe akadó göncöt, nem is néztem, hogy összeillenek-e. Elmentem lezuhanyozni, majd felöltöztem. Ezek után lementem reggelizni. Charlie már ott ült a konyhában és reggelizett, közben pedig az újságot olvasta. Kivettem egy tálat, müzlit és tejet, majd csatlakoztam apámhoz. Ő, apu ekkor összehajtotta az újsgot és rámnézett szigorúan:

- Bella!!! Nekem ebből elegem van! Olyan vagy,mint egy zombi! Visszaküldelek Renee-hez. Jót tenne neked egy kis változás. Itt egész nap csak a szobádban gubbasztas. - mondta higgattan, de határozottan....

- Apu... Nyugodj meg! - mondtam fakó hangon és egy mosojt eröltettem magamra - mára terveztük Angela-val, hogy elmegyünk Port Angelesbe mozizni.

- Rendben... - mondta apu gyanakodva. A beszélgetés után feláltt és elment dolgozni. Az utobbi időben egyre jobban ment a "hazudás". Befejezrem a reggelim, majd elindultam az iskolába. Mivel jóval elöbb beértem mint kellett volna, úgy döntöttem, hogy mé átnézem a matekot. Mire végeztem már mindenki megérkezett és elindult a terme felé. Én is követtem a példájukat. Az első órám helyszine a biológia labor volt. Mikor beléptem, röktön rámtörtek az emlékek és velük együtt a fájdalom és a hiányérzet. Gyorsan a helyemre mentem és vártam, hogy ez az óra is véget érjen. Unalmas volt, nem is figyeltem igazán. ZZZZZZ - szólalt meg a csengő. "a végre!" gondoltam magamban. Felálltam, összeszedtem a cuccom és odamentem Angela-hoz.

- Szia Ang!

- Szia! -köszönt zavartan.

- Lenne kedved eljönni velem Port Angelesbe?

- Nem is tudom..., de végül is nincs mára programom. De egy kérdés. Mért pont velem akarsz menni. -nézett rám kicsit értetlenül.

- Hát... nem is tudom, mert veled olyan jól kijöttem... - derekt nem jelenidőben mondtam, mert amióta Ők elmentek nem beszéltem vele.

- Jó akkor mikor vegyelek fel?

- 6 órakor jó lesz?

- Persze. Akkor 6-kor felveszlek. Szia -azzal elment. "Ezt letudtam!" - gondoltam magamban, azzal tovább mentem. A nap hátralevő része unalmasan telt. Miután végeztem, hazamentem összedobtam valami vacsorát Charlie-nak, majd felmentem megírni a leckém. Pontban hatkor hallottam meg a fékcsikorgást a ház elött. Lementem, felvettem a cipőm és a kabátom, majd kimentem.

- Szia-köszöntem

- Szia! Mit szeretnél megnézni?

- Nem tudom. Nekme igazából mindegy csak ne romantikus film legyen.

- Jó. Ahoz most nekem sincs hanguatom.

- Majd kiválasztunk ott valamit. - a továbiakban nem beszéltünk. Én - szokás szerint - a gondolataimba méjedtem.

- Hahó! Bella! - Ang hangja rángatott vissza a földre.

- Igen! Bocsi csak elgondolkoztam.

- Hát azt észrevettem! Megjöttünk.

- Jó!- azzal kiszáltam - na akkor mint nézzünk meg?

- Valamilyen vígjáték jó lesz?

- Persze. - mondtam. Megvettük a jegyeket és bementünk. Alig, hogy leültünk, már el is kezdődött a vetítés. Nem nagyon figyeltem oda. Mikor vége lett elindultunk, hogy együnk valamit. Bementünk egy közeli étterembe. Csendben fogyasztottuk el a vacsorát.

- És miújság veled? - kérdeztem már a kocsiban.

- Vel... - nem fejeztebe hanem egy hatalmasat sikoltott...

folyt. köv...

Szereplők!!!

McWan család:

1. Isabella Marie McWan ( Bella, Bells, Isa): képessége -> pajzs, bármely vámpírképesség ( erő, gyorsaság, különleges képeségek) "elvétele" gondolatok útján, Angelaval és Tommal össze vannak kapcsolva a gondolatai... Párja ->Tom ( Tomas McWan) ; vérszerinti testvére -> nincs


2. Angela McWan (Ang, Angela): képessége ->gyorsaság, a gondolatai össze vannak kapcsolva Toméval és Belláéval, bárki képességének át- és elvétele érintés útján; párja -> Thony ( Anthony McWan) ; vérszerinti testvére -> nincs


3. Paula McWan (Poppy, Ula): képessége -> teleportálás ; párja -> Dav ( David McWan) ; vérszerinti testvére -> Tom


4. Stella Sophie McWan (Sophie, Stell): képessége -> nyomkövető ; párja -> Pauly (Paul McWan) vérszerinti restvére -> Tay, Thony


5. Paul McWan (Pauly, Paul): képessége -> nyomkövető ; párja -> Sophie ( Stella Sophie McWan) ; vérszerinti testvére -> nincs


6. David McWan (Dav; Idi): képessége ->nincs ; párja -> Poppy (Paula McWan) ; vérszerinti testvére -> Sophie, Thony


7. Tomas McWan ( Tom, Tomas): képessége -> a gondolatai össze vannak kapcsolva Belláéval és Ang-vel ; párja -> Bella ( Isabella Marie McWan) ; vérszerinti testvére -> Poppy


8. Anthony McWan ( Thony, Antho): képessége -> mások képességének megfejtése ; párja -> Ang ; vérszerinti testvére -> Tay, Sophie

Cullen család

1. Edward Cullen (Edward, Ed): képessége -> gondolatolvasás ; párja -> nincs
2. Emmett Cullen (Emmett, Em): képessége -> átlagnál jóval erősebb ; párja ->Rose (Rosalie Halle)
3. Jasper Halle (Jasper, Jas): képessége -> érzelem irányítás ; párja -> Aly (Alice Cullen)
4. Carlisle Cullen (Carlisle, apa): képessége -> mérhetetlenül nagy önuralma ; párja -> Esme (Esme Cullen)
5. Rosalie Halle (Rose, Rosalie): képessége -> hiúsága ; párja -> Em (Emmett Cullen)
6. Alice Cullen (Alice, Aly): képessége -> jövőbe látás ; párja -> Jas (Jasper Halle)
7. Esme Cullen (Esme, anya): képessége -> mérhetetlen szeretete ; párja -> Carlisle (Carlisle Cullen)
8. Phlora Sthefanie Cullen (Phlora, Sthef, Fanie): képessége -> multba látás ; párja -> nincs